Játékklinika

Ez a távirányítású hajó azért nem működött, mert eltört a kapcsolója. Meg némi rozsda is felütötte a fejét az érintkezőkön. A kapcsolót kicseréltem, a rozsdát száműztem. Újra működik.

Ez az autó a 80-as években készült Németországban. Érdekessége, hogy analóg a kormányműve, így egészen finoman kormányozható. Egy fogaskerékcsere az egyik motorján, és a kormányszervó rendbetétele után megy, mint a golyó.

Itt látható a javítás utáni első tesztkör.

Ez az autó egy technikai érdekesség. A hétköznapi távirányítós autók hátsókerék-meghajtásúak, a kormányzást pedig egy szervo-motor végzi az autók kormányművéhez hasonló módon. Ez a verda viszont elsőkerék-meghajtású, a két első kerék külön-külön motorral rendelkezik. A motorokat az elektronika külön vezérli: a kormánykerék elfordításával az egyik oldali motor leáll, ettől elfordul a felfüggesztett első tengely, és kanyarodik az autó. További érdekessége, hogy külön 9V-os elemről működik az elektronika, és külön három darab ceruzaelemről, 4.5 V-ról a motorok. Az autó egy elektromechanikus jelfogót, ún. relét is tartalmaz, ami elég ritka ezeknél a játékoknál.

Az egyik motorja zárlatos volt, a távirányító elemtartóját cserélni kellett, és az autó hiányzó elemtartó-fedelét is pótoltam. Itt látható egy videó az első próbakörről.

Utángyártott elemtartó-fedél ABS műanyagból, elfordítható, szegecselt tartófüllel.

Egy letört alkatrészt sikerült folyékony műanyag segítségével visszaragasztani.

Ennek a darunak több alkatrészét is cserélni kellett. Sikerült rendbe hozni, most olyan, mint új korában.

Tranzisztorok cseréje a távirányítóban, elszakadt vezetősávok a vevő panelen, és egy törött ellenállás a motornál. Mindez javítva.

Az egyik kapcsolóját kellett megjavítani. Készen van.

A fiam letörte róla a kukatartó fület. Sikeresen megragasztva.

Törött vezeték javítása. Rutinmunka.